Vízszűrés

A Special Filter évtizedes ipari folyadék – vízkezelés és egyéb szűréstechnikai területen szerzett tapasztalatát felhasználva ajánl megoldásokat egyéni felhasználóknak is,otthoni ivóvíz előállítás és egyéb vízkezelési kérdésekben mint vízlágyítás, vas és mangántalanítás.

A víz maga az élet

Az élet elválaszthatatlan a víztől. Elegendő arra gondolni, hogy az élet legegyszerűbb, egyetlen sejtben megtestesülő formái az egysejtű élőlények mind a vízben élnek. Az élet és az élőlények mindegyike többé-kevésbé a vízhez kötött. Ha nem vízi növényekről, állatokról van szó, akkor is az élő szervezetek jelentős hányadát víz alkotja. Születésünk pillanatától halálunkig, testünk életösztöneitől hajtva vágyik a víz, az étel és a levegő után. A növény is elhervad és elpusztul, ha nem kap vizet. Ugyanez történik a testünkkel is, ha nem jut vízhez. „Vízhiány a szervezetben kétféleképpen alakulhat ki. Az egyik lehetőség, hogy nem kerül elég folyadék a szervezetbe, aminek két oka lehet, vagy nem fogyaszt valaki elég folyadékot, vagy nem fogyaszt elég olyan élelmiszert, aminek magas a folyadéktartalma. A másik fő ok a só fogyasztás, ami megköti a szervezetben a vizet, és nem engedi, hogy eljusson oda, ahol igazán szükség lenne rá.

víz

A természetgyógyászat azt tanítja, hogy a betegségeknek nagyon sokféle oka van, egy betegséget se lehet egyetlenegy okra visszavezetni. A betegségek többféle oka közül az egyik lehet a szervezet vízhiánya. Számos olyan betegség és panasz létezik, amelyek vagy megszűnnek, vagy jelentősen csökkenek pusztán azáltal, ha odafigyelünk arra, hogy több folyadék, több víz kerüljön a szervezetünkbe. Az alapelv az, hogy a szervezet és a sejtek csak egy bizonyos mennyiségű víz mellett tudnak egészségesen működni. A mai embernél a helytelen táplálkozás és a kevés folyadékbevitel miatt a sejtek vízhiányosak, és ez különféle betegséget okoz.”1 Az egészség megőrzésének és az öngyógyításnak az egyik legrégebbi módszere nem más, minthogy az ember próbál a természetben lévő elemekkel, energiákkal kapcsolatot fenntartani. „A világot és a testet ugyanaz az öt elem – éter, levegő, tűz, víz, föld – építi fel és a világban csakúgy, mint ahogy a testben három energia áramlik. A szél, a tűz vagy a víz energia zabolátlan felfokozódásakor ártó energiaként nyilvánul meg. Minél jobban eluralkodik egy vagy két ártó energia a testben, annál súlyosabb, esetleg betegségbe torkolló kibillentség, szenvedés következhet be.”2

A víz szervezetünk legfontosabb alkotóeleme. Az emberi test legnagyobb részt vízből áll, az életkor előrehaladtával a víz aránya csökken. A csecsemő szervezete 80%, a felnőtté már csak 70-60%, az idős szervezet pedig mindössze 50%-ban tartalmaz vizet. Ennek a csökkent vízmennyiségnek kell ellátnia folyadékkal testünk minden részét. Az életfunkciók zavartalan ellátásához a szervezetben található víz mennyisége nagyjából állandó kell, hogy legyen. Valamennyi életfolyamat alapvető feltétele a víz jelenléte. Az idegműködés, az izom-összehúzódás és elernyedés, a vérkeringés, a tápanyagok felszívódása és hasznosulása a salakanyagok ürítése mind-mind vizet igényel. A víz a szervezetben található értékes oldószer, ami feloldja és hasznosíthatóvá teszi a tápanyagokat, továbbá közeget biztosít a biokémiai reakciókhoz. Azonban az anyagcsere bonyolult részfolyamatai, valamint a légzés, az izzadás során is folyamatosan vizet veszít az emberi szervezet, és ezt az egyensúly megtartása érdekében folyamatosan pótolni kell. Napi néhány liter víz fogyasztása elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez, a homeosztázis fenntartásához. Télen, hűvösebb napokon 1,5-2 liter, míg forró nyári napokon, vagy intenzív fizikai munka, sportolás idején napi 2,5-3 liter víz fogyasztását igényli a szervezet, amelynek felét ivóvíz, másik felét nagy víztartalmú ételek, zöldségek, gyümölcsök formájában kellene elfogyasztanunk. A hangsúly nem csak a mennyiség helyes megválasztásán van. A literek száma mellett nem mindegy az sem, hogy milyen minőségű víz jut a szervezetbe.

Milyen vizet igyunk?

Szervezetünk vízszükségletét a folyadékok közül legjobban tiszta forrásvizekkel tudjuk kielégíteni. Amennyiben nem rendelkezünk otthon saját forrással és a közelünkben sincs ilyen, „ajánlottak továbbá a szűrt, tisztított vizek, szénsavmentes ásványvizek, lágy vizek (amiknek alacsony az ásványi anyag tartalma) fogyasztása. Sőt, ha az ember hozzászoktatta a szervezetét (és minimális mennyiségű sót fogyaszt), a vízbevitelre optimális a desztillált víz. A legideálisabb vízbevitel az, ha az ember a gyümölcsök, zöldségek fogyasztása mellett naponta még körülbelül hatszor-hétszer megiszik 2-2,5 dl vizet. Az időpontokat figyelembe véve: reggel langyos vagy meleg víz fogyasztása – lehetőleg éhgyomorra – beindítja a bélperisztaltikát, és elősegíti a székletet. A délelőtt folyamán egyszer-kétszer fogyasszunk vizet a gyümölcsök mellett, aztán ebéd előtt mintegy tizenöt-húsz perccel, majd a délután folyamán is egyszer-kétszer, ezt követően pedig vacsora előtt is tizenöt-húsz perccel. Az emésztés vizet igényel, de az evés közben és a közvetlenül utána elfogyasztott folyadék hígítja az emésztőnedveket, így nehezíti a helyes emésztést.”3

„A nem megfelelően tisztított, mikrobiológiailag szennyezett víz számos betegség forrása. A vízben található baktériumok, vírusok és férgek több betegség okozói lehetnek. A harmadik világban naponta mintegy 4000 gyermek hal meg a szennyezett víz által közvetített hasmenéses megbetegedések okozta kiszáradásban. Hihetetlenül magas azoknak az embereknek a száma, akik nem jutnak hozzá a megfelelő minőségű vízhez. A Földön minden hatodik ember nem jut iható minőségű vízhez, az élet alapvető feltételéhez. Európában még nem jelent problémát az iható vízhez való hozzájutás. Azonban az iható és az egészséges víz nem feltétlenül egymással átfedő kategóriák.”4

Mi is van a csapvízben?
„A vízben nem csak víz molekulákat találunk, de vannak benne különböző anyagok, amelyeket be lehet határolni, mint geometriai méreteik alapján, úgy kémiai és fizikai tulajdonságaik, súlyuk, koncentrációjuk alapján is.

csapból

Csapvizeinkben, amelyet a városi vezetékrendszerből kapunk, nagy eséllyel van 0,2-0,3 mg/l oldott szabad aktív klór, amelyet a vízművek adagolnak a vízbe, hogy a károkozó baktériumokat semlegesítsék. Alapból a klór szükséges rossz, mivel a szervezetünknek nem használ, sőt kárt is okozhat, ha nagyobb koncentrációban kerül a vízbe (ami néha meg is történik!). Ezen kívül a klór a csőrendszerekben haladva, reagál a vízben lévő organikus anyagokkal és mérgező klór-organikus vegyületeket alkot. Számos tanulmány bizonyította, hogy a klór-organikus vegyületek, más nevükön trihalometánok, határérték feletti megjelenése az ivóvízben okozhat szív- és érrendszeri betegségeket, de felelős lehet daganatos betegségek és egyes allergiás kórképek (asztma, pollenallergia) kialakulásában is. A magyar szabványok alapján az ivóvízben megengedett összes trihalometán vegyület koncentrációja nem lehet magasabb, mint 0,05 mg/l.

Tehát, nagyon jó, ha fogyasztás előtt csapvízből a szűrőkkel el tudjuk távolítani magát a klórt és még jobb, ha nem csak a klórt, de a klór-organikus vegyületeket is.

Mi van még a vízben?

Az ivóvíznek, színtelennek és átlátszónak kell lennie. Ha nem így van, akkor nagy eséllyel lehetnek benne kisebb zavarosodást okozó részecskék. Például a vas- oxid-hidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag zavarossá tehetik a vizet. De lehetnek a vízben homokszemek is, amelyeket szemmel is látunk és méretük szerint 10-100 mikrométer átmérőjűek, de ott lehetnek a kisebb részecskék is, amelyek méretei már csak 1-10 mikrométer.

A 0,1 – 5 mikronos sávban találhatjuk a szemmel már nem, vagy alig látható részecskéket, mint a baktériumokat, vörös vérsejteket, aktív szénpor szemcséit, lisztport, virágport, festékanyagokat, spórákat, azbeszt port, füstmaradványokat és nagyon sok más anyagot.

A 0,01 és 0,1 mikronos sávba kerülnek a makro molekuláris részecskék, mint a fehérjék, vírusok, endotoxinok, egyes kolloidok és emulziók.

A 0,01 mikronos méretek alatt találhatjuk a rovarirtó szereket, gyógyszer maradványokat, különböző molekuláris anyagokat, mint a már említett klór-organikus molekulákat (trihalometánokat), nitrát, cianid, ammónium ionokat, fémionokat, mint hasznosokat, mint veszélyeseket (például arzén, higany, króm stb).

Az ivóvíznek szagtalannak kell lennie. Egyes anyagok, mint a kén-hidrogén, klór, klór- fenolok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet.

Az ivóvíznek kellemes ízűnek kell lennie. A víz ízét a vízben feloldott különböző sók formálják, de egyes anyagok el is ronthatják azt. A tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsár ízet kapnak a talajból, a magnézium sók keserűvé teszik, a salétromsav sók édesítik, a kloridok sós, a vas tinta ízű vizet eredményeznek.

Milyen paramétereket ellenőriznek a vízművek?

Egyes vízművek kiadnak egy bővebb kb. 30 paramétert tartalmazó vízminőség tulajdonságait tartalmazó listát, de van, aki a honlapján csak 10-12 paramétert tart fontosnak közölni. Természetesen, személyes kérésre bárki megkaphatja, a területén a csapból folyó vízben mért értékeket. Vannak anyagok, amelyek meghatározása a vízben elég bonyolult és drága, az ilyen mérési eredmények nem szerepelnek a tradicionális mérések között, és csak külön finanszírozás esetén végzik el a laborok.

Számunkra nagyon fontos tudni, hogy nem csak az lehet a vízben, amit mérnek!

Vizünkben lehetnek anyagok, amelyeknek nem kellene ott lenni, de mivel senki nem ellenőrzi a jelenlétüket, mi nem is tudhatjuk, hogy vannak, vagy nincsenek. Ez viszont elbizonytalaníthat minket. Az ilyen szennyeződések ellen, csak az biztosít ellenszert, ha megfelelő szűrést végzünk, olyan szűrő rendszerrel, amelyik garantáltan el tudja távolítani a veszélyes anyagokat, ha azok a vizünkben jelen vannak.”5

S mi az, amit tartalmaznia kell a víznek? Avagy az oldott ásványi sók szerepe az ivóvízben

Az idők kezdete óta a vizet vagy dicsérik, hogy jó egészséget ad, vagy ráfogják, hogy az ember miatta betegszik meg. Mi már tudjuk, hogy mi a víz valódi szerepe az emberi testben: oldószer és a tápanyagok és salakanyagok szállítója az egész testben, hőmérsékletszabályozó, a csontok és más szövetek olajozója és testünk biokémiai reakcióinak résztvevője. Ezeket a funkciókat maga a víz, a vízmolekulák látják el és nem az oldott anyagok, szuszpendált ásványi anyagok és egyéb alkotóelemek.

„Az ivóvízzel kapcsolatban sokszor szó esik az oldott ásványi sók szerepéről. Egy nagyon elterjedt vélemény szerint szervezetünknek szüksége lenne az ivóvízben lévő ásványi sókra. Ebből következően, egyesek nem tanácsolják ásványi sókban szegény víz fogyasztását, mert az szervezetünk só készletét csökkentené.

Klinikai mérések viszont azt mutatják, hogy az ivóvízzel felvett ásványi sók alig több, mint 20 perccel az ivás után szervezetből a vizelettel távoznak. Csak nagyon kivételes esetekben, hosszantartó teljes böjtölés alatt, hasznosít szervezetünk valami keveset az ivóvízzel fogyasztott ásványi sókból. Szervezetünk ásványi só készletét a fogyasztott táplálékból veszi fel. A különböző elemeket, amelyekre szükségünk van, mint a kalciumot, magnéziumot, nátriumot, káliumot, vasat és a nyomelemeket szervezetünk csak nagyméretű szerves molekulákkal körülvéve tudja hasznosítani. Ezek a fémionok mindig csak szerves komplexek alakjában épülhetnek be szervezetünkbe.

Ha ivóvizünkből az ásványi sókat asszimilálnánk – mint azt egyesek állítják – csontritkulás ellen a legjobb gyógyszer a sok kalciumot tartalmazó kemény városi víz lenne. A magnézium hiányból eredő általános rossz erőnlét ellen elég lenne magnéziumos ásványvizet fogyasztani. Az orvosi tapasztalat pontosan az ellenkezőjét mutatja: minél több olyan szervetlen sót veszünk magunkhoz, mint amelyikből hiányunk van, annál jobban súlyosbítjuk a hiányt.

Egyes, ásványvizeket üvegben értékesítő vállalatok az általuk árult víz ásványi só összetételét úgy reklámozzák, hogy szervezetünknek naponta ennyi meg ennyi ilyen és olyan ásványi sóra van szüksége, ami igaz is. Ezután megadják az árult ásványvíz vegyi összetételét, amiből a jóhiszemű vásárló arra a következtetésre jut, hogy elég a reklámozott ásványvízből egy bizonyos mennyiséget naponta meginnia ahhoz, hogy ásványi só szükségleteit fedezze. Az ilyen reklám az ide vonatkozó tudományos információ elhallgatásával valótlannak minősül és a fogyasztó egészségét károsíthatja.”6

Vízszennyezés

„Az óceánokat évente 2,6 millió tonna nitráttal, 2,5 millió tonna cinkkel, 370 ezer tonna ólommal szennyezzük.

A folyókba és tavakba 300 milliárd liter szennyvíz kerül.

A mezőgazdaságban évente 80 millió tonna műtrágyát használnak.

Évente több mint 120 millió tonna mosószert, kozmetikumot használunk fel.

A vizek szennyezése hatalmas méreteket öltött. Az ipari és mezőgazdasági tevékenység következtében savak, lúgok, az egészségre káros fémek és nem fémek, szerves anyagok, növényvédő szerek, gyomirtók, antibiotikumok, hormonok kerültek vizeinkbe. A vízszennyezés legjelentősebb szereplője az ipar, elsősorban a vegyipar. Az ipari szennyvíz mennyisége naponta 2,5 millió köbméter, melynek mintegy a fele kerül tisztítás nélkül a szabadba. A másik nagy szennyező a mezőgazdaság. Vegyszerek, gyomirtók, rovarirtók, műtrágyák kerülnek a felszíni vízkészletbe. Ezen kívül a háztartások szerepe óriásira növekedett a mosószerek, öblítők, vízlágyítók, kozmetikumok, savak és lúgok széleskörű használatával.

A szennyezett víz sajnos több környezeti katasztrófához vezetett. A balesetek, az emberi figyelmetlenség és felelőtlenség következményei súlyos sebeket ejtettek a természeten, és így a mi életünkön is.

Ezért különösen fontosak a víz minőségének vizsgálati módszerei és a víztisztítás lehetőségei!”7

Ivóvíz tisztitása szűréssel, a háztartásokban alkalmazható szűrők.

A legegyszerűbb és legelérhetőbb víztisztítási módszer a modern világunkban a szűrés. A szűrés feladata kivonni a vízből a számunkra veszélyes anyagokat. Vízszűrőkből óriási választék van és inkább már az probléma, hogy helyesen válasszunk vízszűrőt.

A szűréstechnika már eléggé bonyolult és sokoldalú tudománnyá fejlődött ki.

A fizikai, vagyis felületi szűrés lényege, hogy a nagyobb méretű részecskék nem tudnak átjutni a kisebb méretű pórusokon. Vagyis a fizikai szűrés, a pórus méretein alapszik. Léteznek különböző szűrő anyagok, amelyeknek a pórusaik egy bizonyos méretnél kisebbek és ezek az anyagok nem engedik keresztül magukon a nagyobb méretű részecskéket.

Az aktívszén szűrők abban különböznek a tipikusan felületi szűrőktől, hogy a szén belső része is be van vonva a tisztítási folyamatba. Az aktívszén óriási felületű belső pórusokkal rendelkezik, amelyekben egyes anyagok (például az oldott klór, valamennyi klór-organikus anyag és nehézfém-ion) lekötődik (adszorbeálódik).

Miben különböznek a szűrők?

Próbáljuk meg csoportosítani a szűrőket a pórus mérete és a tisztítási funkciók szerint.

Előszűrő rendszerek. Ebbe a csoportba azok a szűrők tartoznak, amelyeknek a pórus mérete nagyobb 5-10 mikrométernél. Ide tartoznak a fémhálós homokszűrők, amelyeket a kútvizek előtisztítására alkalmaznak. A vízszivattyúk a homokot és apróbb talaj részecskéket is felszívnak a vízzel együtt, amelyek viszont betömíthetik a fonalszűrők és a szénszűrők kisebb méretű pórusait. Az előszűrők egyik leggyakrabban használt típusa a feltekert fonalszűrő. A fonal lehet különböző anyagból. Az ilyen típusú szűrők pórusai általában 5-20 mikron méretűek. Kitűnően alkalmazhatóak rozsda, iszap, homok, leváló vízkődarabok és más nagyobb szemcseméretű szennyeződések eltávolítására az ivóvízből. Kezdeti fehér színüket, ha elvesztik, és barnássá válik a felületük, akkor már lehet őket cserélni. De előnyük az alacsony ár.

A már említett aktívszén előszűrők is ebbe a kategóriába tartoznak. Igaz, az adszorpciós kapacitásuknak köszönhetően képesek lekötni felületükön molekuláris méretű szerves és szervetlen anyagokat is. Ezért tudják csökkenteni a klór, trihalometánok, arzén és nehéz fémek koncentrációját a vízben. Javasolt az előírás szerint elvégezni a szűrőcseréket, mivel ha megtelnek a szűrő belső pórusai, akkor már nem tud több veszélyes anyagot lekötni. Az ilyen szénszűrőkből jobb, ha több is van, mivel így nagyobb a kapacitásuk. A fonalszűrőket a szénszűrők, elé kell bekötni, hogy védjék a szénszűrőket és növeljék az élettartamukat.

Az aktívszén szűrők kiszűrik a baktériumok egy részét a vízből. Ezek viszont elszaporodhatnak a belsejükben, főleg ha nem használjuk néhány napig a szűrőrendszert. A baktériumok ellen ezüst tartalmú szeneket használnak a szűrőkben. Az ezüst jelenléte meggátolja a baktériumok elszaporodását.  Az előszűrők védik az utánuk csatolandó „minőségibb” szűrőket, amelyeket a pórusaik szerint az alábbi típusokra lehet felosztani: mikro szűrők (MF) – 0,1 mikronig, ultraszűrők (UF) – 0,01 mikronig, nanoszűrők (NF) – 0,001 mikronig és fordított ozmózis (RO) elven működő 0,0001 mikron pórusú vékony film membrán technológiával készült (VFMT)szűrők.

A fordított ozmózis víztisztító technológia a napjainkban ismert legkorszerűbb, legjobb minőségű víztisztítási eljárás.

Van még egy fontos tudnivaló a vízről. Nagyon rossz hatása van annak, ha étkezéshez isznak vizet. Ez rossz szokás, mert felhígítják a gyomor emésztőnedveit, amelyek az ételt bontják le, így az étel nem emésztődik meg rendesen. Ez egyébként erősen gátolja az emésztés és feldolgozás folyamatát is, ami károsan befolyásolja a sokkal fontosabb kiválasztó folyamatot, miközben tömérdek energia megy veszendőbe.

Testünk külsejét rendszeresen tisztítjuk, de belsejét, ami pedig sokkal fontosabb, soha. Emberek évtizedekig, vagyis egész életükben nem tesznek azért semmit, hogy a mérgező anyagokat eltávolítsák a szervezetükből. Ennek egyetlen módja, ha vízben gazdag ételeket eszünk. Nem elég, ha vizet iszunk, mert az ivóvízben nincsenek meg azok, a szervezet számára nélkülözhetetlen enzimek és más éltető elemek, amik a zöldségek és gyümölcsök nedvében találhatók. Úgy élünk és táplálkozunk, hogy testünknek soha nincs arra módja, hogy teljesen kitisztuljon. Hát ezért túltáplált például az amerikaiak 62%-a. Az anyagcsereciklusban betöltött mindhárom funkció (táplálékszállítás, felszívódás és salakanyagszállítás) könnyedén működik, ha szervezetünk rendszeresen megkapja a kellő mennyiségű vizet.

Források:

1 Váradi Tibor: Öngyógyítás ábécéje-D

2 http://javas.hu/gyogyaszat/gyogyaszatbev.htm

3 Váradi Tibor: Öngyógyítás ábécéje-D

4 http://bolthely.hu/specialfilter/A_VIZROL Dr. Budai Marianna

5 http://www.vizlabor.shp.hu/Mi van a vízben

6 http://www.kisvaros.hu/szakerto Az oldott ásványi sók szerepe az ivóvízben (Országh József)

7 http://www.kisvaros.hu/vizszennyezes Lakatos Attila

8 ábra forrása http://www.vizlabor.shp.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.